A betegnek elképzelése sincs a betegségéről, ezért betegtovábbképzéseket kellene szervezni – mondta lapunknak dr. Nagy Viktor, az SE Belgyógyászati és Hematológia Klinikájának osztályvezető főorvosa.

A reumatológiai betegségek legfőbb tünete a mozgásszervi fájdalom, ennek megfelelően a reumatológiai gyógyszeres terápia egyik legfontosabb törekvése a fájdalom és gyulladás csillapítása, optimális esetben megszüntetése.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) az egyik leggyakoribb légzőszervi megbetegedés és a harmadik vezető halálok világszerte, ebben a betegségben évente kb. 3 millió ember hal meg. A COPD-s betegek száma egyre inkább emelkedik, ami részben a népesség elöregedésének, a dohányzás terjedésének és a környezetszennyezésnek a következménye. A COPD prevalenciájának további növekedése várható a következő 40 évben, és a COPD miatti, illetve azzal kapcsolatos évenkénti halálozás 2060-ra 5,4 millióra emelkedhet. Magyarországon 2021-ben mintegy 200 000 beteget tartottak nyilván, de valójában ennél jóval magasabb lehet a valós esetszám, becslések szerint a felnőtt lakosság 6-8 százalékát érintheti.

Lassan országszerte helyreáll a COPD-s betegek rehabilitációja, amelyet a koronavírus-járvány zilált szét – hangzott el sajtótájékoztatón.

2018-ban az EULAR-on (European League Against Rheumatism) belül megalakult egy 32 fős nemzetközi munkacsoport, amelynek vezetője Prof. Dr. Nagy György, a Semmelweis Egyetem Reumatológiai és Klinikai Immunológiai Tanszékének vezetője. A munkacsoport első lépésként definiálta a nehezen kezelhető (difficult-to-treat) betegcsoportot, majd a nehezen kezelhető rheumatoid arthritises (RA) betegek kezelését segítő két átfogó és 11 specifikus ajánlást fogalmazott meg.

A célzott terápiák, így a biologikumok (bDMARD) és a szintetikus célzott betegségmódosító gyógyszerek (tsDMARD) nagy áttörést hoztak a gyulladásos reumatológiai kórképekben, így rheumatoid arthritisben (RA) szenvedő betegek kezelésében. Új dimenziók nyíltak meg a betegek és kezelőorvosaik előtt.

Súlyos COVID-szövődmények, stroke, agyi aneurizma és agydaganat – betegségek, melyeket „átlagos módszerekkel” bizonyos esetekben nehéz diagnosztizálni, főleg akkor, ha tünetek sem jelentkeznek. Dr. Vértes András főorvos, a RadiVert MR Diagnosztikai Központ szakmai vezetője kutatások sorával mutatott rá, miért van fontos szerepe az MR-nek.

A gyulladásos bélbetegségekben szenvedők életminősége nagymértékben befolyásolja a betegség lefolyását, a tüneti progressziót. A tünetekhez gyakran társulnak mentális zavarok, mint a szorongás és a depresszió, melyek rontják az életminőséget, további progressziót provokálva.

Állatkísérletekben igazolható volt: mérsékelten, de tartósan alacsony kalóriabevitel mellett az öregedés lassabb, az élettartam hosszabb, míg a bármely ok gyorsabb öregedéshez, rövidebb élettartamhoz vezetett.

Az elsődleges hepatotrop vírusfertőzések útja lehet enterális: hepatitis A (HAV) és hepatitis E vírus (HEV), vagy parenterális, utóbbi esetekben a fertőzésforrás a beteg vére és testnedvei: hepatitis B (HBV), Delta (HDV), és a C vírus (HCV).